Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

BIOTÓP - AKVÁRIUM  VARIÁCIÓK:

 

Kép

A  BIOTÓP  AKVÁRIUMOK  MÉG  NEM   TERJEDTEK  EL  NAGY  MÉRTÉKBEN,  DE  EZ  A  FOLYAMAT   IS  JÓ  ÚTON  HALAD  MÁR.

 

                                    AKVÁRIUM  TECHNIKAI  FELÉPÍTÉSE:

 

Kép

 

Elülső és hátulsó fedőszárnyak felállíthatóak, a világítórész eltolható levehető, a kétfázisú biofilter, a nagy szivacsozottság  és a nagy teljesítményű szabályozható szűrő  biztosítja a tökéletes felületi áramlást, a fűtőtest pedig  az  állítható és megfelelő  hőmérsékletet a biotóp-akváriumunkban.

 

Kép

 

 

Az alábbi akváriumi elrendezések arra szolgálnak, hogy alapötleteket adjanak, amelyek szerint berendezheti saját biotóp - akváriumát.  Mint látható három trópusi, édesvízi modell van, egy lágy vizű, egy lágy - közepesen kemény vizű és egy kemény vizű. Mindegyik úgy van berendezve, hogy megfeleljen a bele illő halak igényeinek és szükségleteinek.

 

 

Kép

 

                               A biotóp akvárium terének kihasználása:

 

 

Természetesen a halak nem egyformák, különbözőek a szokásaik, némelyik a víz felszínén levő táplálék megszerzésére alkalmazkodott, mások a középső részben cirkálnak, míg egy harmadik csoprt szinte sohasem hagyja el az akvárium aljzatát.  A biotóp akvárium  esetében  is  megoldható  ez  az alap helyzet  is,  természetesen  be kell tartani  azt  a  szabályt,  hogy mindig  egyazon élettérből  válasszuk ki halainkat és ennek megfelelően rendezzük be területüket is. Visszatérve az alap témához , vagyis ha mindegyik szintből választunk halakat, akkor teljesen ki tudjuk használni a biotóp akváriumunk mélységének és úszóterének minden részletét.  Az ábra egy trópusi édesvízi  biotóp akvárium részletét mutatja, ahol is  a halak minden szintjét betöltik ennek az élettérnek.

 

 

Kép

 

Biotóp akváriumi modellek:

 

  • Trópusi édesvízi (Lágy/ közepesen kemény)
  • Hidegvízi - édesvízi 
  • Trópusi édesvízi (Lágy)
  • Trópusi tengeri (Sós)
  • Trópusi édesvízi (Kemény)
  • Hidegvízi tengeri

 

 

 

Kép

 

Trópusi édesvíz/ lágy és közepesen kemény: megfelelő növények, mészmentes kavics.

Hidegvízi - édesvízi: megfelelő növények, megfelelő kövek, bármilyen kavics.

Trópusi édesvízi/ lágy: megfelelő növények,  uszadék fa, bambusznádak, fűz/ éger gyökerek, mészmentes kavics.

Trópusi tengeri: korallok, legyező korallok, tiszta kő vagy korall, zúzott korallhomok.

Trópusi édesvízi /kemény: pala, meszes kövek, szokásos kavics.

Hidegvízi tengeri: tengeri moszat, kagylótöredékek, jól lekopott kövek, gömbölyű kavics, meszes kavics.

 

Kép

 

 

                                          VÉGLEGESEN BIOTÓP:

 

A meglévő hátrányok és fenntartások ellenére a biotóp - most már nevezzük ezután mindig így -  akváriumok készítése és használata fontos és szép dolog. A halak, a haltársulások ezekben a medencékben érzik magukat a legjobban, itt tanulmányozhatók a legsikeresebben. Most megint szeretnék megismertetni mindenkit néhány társítási és berendezési lehetőséggel. Természetesen a leírtak nem végleges és tökéletes szabályok, hanem az életterek kimerítő ismerete útán általánosítások, melyektől bizonyos esetekben és mértékben eltérhet az akvarista. De ne felejtsük el, hogy mégis ez  a legjobb társítási forma, amely az azonos vagy közeli területekről származó állat- és növényfajok tartása egy biotóp-medencében /akvárium/. Úgyan az elnevezés lehet megtévesztő is, mert a biotóp a természetes élőhely megnevezése. Egy biotópot akváriumi körülmények  között viszont csak inkább modellezni lehet.

 

 

Kép

 

 

ÍGY TEHÁT AMIT MI BIOTÓP - AKVÁRIUMNAK NEVEZÜNK, AZ  INKÁBB  EGY  ÉLETTÉR  KÜLSŐ  KÉPÉNEK  MEGKÖZELÍTŐ  MÁSOLATA.

 

 

 

Kép

 

 

                                                        AFRIKA-BIOTÓP:

 

 

A késhal, elefánthal, bojtosúszójú vérteshal, bozóthal, ezek a  fajok a természetben a lassú folyású folyókban vagy álló vizekben élnek. Itt az aljzat vastag üledékében, a víz fenekén sokszor elsüllyedt faágak, gyökerek kusza szövevénye hever. A partról szintén gyökerek és faágak nyúlnak a vízbe, de a mélyben a növényzet ritka, legfeljebb néhány úszónövény látható a felszínen.

Afrikai pontylazacok, pillangóhal, háton úszó harcsa, bíborhasú sügér élőhelyük az iszapmentes, tiszta  vizű, növényekkel dúsan benőtt, úszónövényekkel fedett folyó és állóvizek. A  meder alján itt-ott elsüllyedt fadarabok hevernek.

Ikrázó fogaspontyok ,  Afrika szavannáinak és őserdeinek apró vizeiben élnek. Ezek a kis vízfolyások, sok helyen csak apró tavak növényzettel és fonalas algával sűrűn benőtt élőhelyek. A  fenéken a korhadó növényi részekből vastag üledék rakódik le.

 
 

Kép

 

Tanganyika- és Malawi-sügérek  élőhelyük a két nagy tó sziklás, moszatokkal benőtt  partvidéke. A kövek közötti rések, a sziklaüregek  labirintusaiban bujkálnak, mindkét tóban ezek  a sügérek. Az élőhelyük nagyon hasonlít a tengerek sziklás partjainak élőhelyéhez.

 

 

Kép

 

A  halak viselkedése alkalmazkodott ehhez  a környezethez.  Annak ellenére, hogy sügérfajok, sokuk az ajakos- és a nyálkáshalakra hasonlít és úgy is él. A sziklaüregekben költő Tanganyika -tavi torpedó-, porcelán-, valamint dajkasügér fajok kevésbé agresszív halak, míg a  Malawi-tó szájköltői szinte állandóan veszekednek.

 

Kép

 

                                      ÁZSIA  BIOTÓP:


Díszmárnák, Stendhal hal, tűzfarkú hal, sávos csuka, cápaharcsa  élőhelyeik a lassú folyó- vagy állóvizek növényzettel sűrűn benőtt szakaszai. A víz felszínét úszónövény fedi, a sűrű vízinövénydzsungelt néhány tisztás szakítja meg.  A felsorolt fajok élénk mozgású halak.

Ékfoltos és törpe razbóra a tiszta vizű, vízi kelyhekkel sűrűn benőtt árkokban, apró tavacskákban élnek, ahol a két faj gyakran látható együtt. Több száz egyedet tartalmazó rajokban úsznak a sűrű növényzet között és kergetőznek a tisztásokon. A víz barna, az aljzaton  a növényi korhadék vastag üledékréteget képez.

Az üvegharcsa, üvegsügér és kéksügér a kristálytiszta, kisméretű állóvizek halai, melyekre az üledékes aljzat és tisztásokkal megszakított dús növényzet a jellemző.
 

Kép

 

A labirintkopoltyús halak (paradicsom-halak, sziámi harcos hal, gurámik) tartoznak, az erősen felmelegedő, oxigénszegény vizek lakói. A növényzet néha áthatolhatatlanul sűrű, a talaj iszapos, lágy üledékben gazdag. A labirintkopoltyúsok  a vízzel elárasztott rizsföldeken és azokat  összekötő csatornáiban nagy tömegben tanyáznak. Szívesen látott vendégek ott, mert a szúnyoglárvák irtásával hasznot hajtanak.

                                       

A MANGROVE  BIOTÓP:

 

 

Kép

 

 

 A  földünk egyik legfurcsább élőhelye.  Megtalálható Délkelet-Ázsia, Ausztrália, Dél-Amerika tengerpartjai  közelében. Sajnos nagymértékben pusztul és ha ez a  folyamat üteme nem lassul, akkor az ezredfordulóra talán el tűnik ez az eddig alig ismert világ. A legnagyobb mangrove mocsarak Délkelet-Ázsiában, a nagy trópusi folyók deltatorkolatában alakultak ki. Kiterjedésüket az  árapály zóna határozza meg. A mangrove léggyökerei  úgy állnak  a sűrű és mély  iszapban, mintha gólyalábai lennének. Termése, ha beérik, az iszapra esik, ahol gyökereivel azonnal megkapaszkodik. AÍ mocsárban Félsós víz van,mely  apálykor édesvízzel, dagály idején pedig tengervízzel keveredik Az  itt található állatok a fákon és a vízben élnek. Szárazulatok a mocsarakban nincsenek. A térség madárvilága rendkívül gazdag, emlősből kevesebb él, viszont sok a kétéltű és a hüllő (békák,teknősök, krokodilok).

 

 

AMERIKA  BIOTÓP:

 

 Az elevenszülő fogaspontyok szinte   valamennyi  vízben -  sokszor a félsós vízben is -  megtalálhatók. Ha valahol megjelennek, ott tömegesen elszaporodnak. Legjellemzőbb élőhelyük a sűrű növényzettel benőtt, tiszta vizű folyók. Az Amazonas vízrendszere földünk legnagyobb esőerdejének érhálózata.

 

Kép

 

 

Az akváriumi növények és halak jelentős része erről  a területről származik. Amazónia halfaunája még nincs teljesen feltérképezve, napjainkban  is fedeznek fel új fajokat. Az óriásfolyam vízgyűjtő területe 7 millió négyzetkilométer , a főághoz közvetlenül 200-nál több mellékfolyó kapcsolódik. Torkolatánál közepes  vízszintnél másodpercenként 120 000 köbméter víz ömlik az Atlanti-óceánba. Amazóniában az évi átlaghőmérséklet  27 fokcelsius, a hőingadozás kis mértékű,  mindössze 1,5-3  fok celsius.

 

 

 

Kép

 

 

 

A vízgyűjtő terület  folyói lágy  vizüek. Az esőerdőn átfutó vizek kristálytiszták és sötétbarnák, míg a főfolyam zavaros, sárga színű. A szavannákról érkező folyók átlátszóak  és színtelenek. Mindhárom víztípusnak megvannak a maga speciális fajai. Számos faj valamennyi vízben megtalálható. Sajnos, ez  a hatalmas erdőség egyre csökken, egyes szakértők  szerint végzetes pusztulásnak indult. Az erdőket óriási ütemben  írtják, a térséget utak hálózata szabdalja. Ezt a több millió éves, eddig tökéletes  egyensúlyban lévő területet röpke negyed század alatt visszafordíthatatlanul tönkretették.

 

 

                                  AZ ARANYHALAS  BIOTÓP:

 

 

Ahhoz , hogy az aranyhal jól érezze magát  életterében  /biotóp/ , tehát  lakásunk akváriumában vagy kertünkben  a tóban, ahhoz  pontosan ismernünk kell alapvető környezeti igényét. Lényegében  tökéletes módon utánoznunk kell a természeti adottságokat, elsősorban a hal hő-, fény-, és térigényét. Továbbá gondoskodnunk kell a kedvező vízminőségről, a vízszűrésről vagy a vízcseréről.

 

Kép

 

 

Az aranyhal az akvarisztika világában, a "hídegvizű" medencékben tartható fajok közé tartozik. Ez azért ma már sajnos csak az egyszerűbb fajtákra vonatkozik, mert az értékes, nemesített fajták (oroszlánfejű,pávafarkú stb) nem viselik el túl hosszú ideig a tartósan 5C alatti hőmérsékletet. A kényes fajtákat télen is 15-20 C hőmérsékleten célszerű tartani. Nyáron az eszményi hőmérséklet az aranyhal számára 24-25 C. A téli időszakban - az átteleltetéshez - szabadban a 4-5 C a jó, tehát a medencéket takarni kell, míg a kint nem teleltethető fajtáknál a hőmérséklet nem mehet huzamosan 14 C alá. 

 


Kép

 

 

Az aranyhal térigényéről röviden csak annyit, hogy az egy-egy aranyhalnak szükséges vízmennyiség elsősorban az állat nagyságától, a fajtától, a tartás módjától és a hőmérséklettől függ. Persze megemlíthetjük azért azt is, hogy az aranyhal rendkívül csekély mozgásigénye, viszonylag kis oxigénszükséglete lehetővé teszi, hogy esetleg kisebb helyen tartsuk. A víz frissen tartását természetesen ilyen esetben is segíti a szellőztetés (levegőporlasztás-befújás), vagy egy-egy asszimiláló vízinövény. Azért egy-egy kifejlett halra azért 10-30 l vizet kell számítanunk.

A vízminőséggel (vízcserével)  kapcsolatban megint megemlíthetjük, hogy az aranyhal különösebben nem igényes a víz minőségére. A tiszta szennyezőanyagoktól mentes víz általában megfelelő számára, de az fontos tényező, hogy az esővíz, a tiszta forrásvíz vagy a kutak vize alkalmas, nem a csapvíz (vízvezetéki víz), amely gyakran elég klórozott.. Viszont, amennyiben ezek a lehetőségek nem  állnak lehetőségünkre, akkor viszont mindenképpen a vizet pihentetni, -" érlelni"- kell. A fázisok: átkeverés, átszellőztetés (sok légbuborék), aztán 24-48 órán keresztül állni kell hagyni (pihentetés).

Az aranyhaltartásról csak néhány szóban: három módszer ismeretes. 1. Egyszerű aranyhal tartás. 2. Biotóp - akváriumi tartás és akváriumi tenyésztés. 3. Kerti aranyhal tenyésztés  és medencés tartás.

 

A  lenti videón  a  biotóp - akváriumi  aranyhal  tartás  látható  a  You  Tube videóról.

  

 

A KÖVETKEZŐ  VIDEÓN  A  TRÓPUSI   HALAK  SAJÁT ÉLŐHELYÜKÖN  LÁTHATÓK:  Diszkosz, illetve  "Biotóp  akváriumokban"   Neonhal, Vitorláshal....stb.

YouTube videók:

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Biotóp képek

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.