BIOTÓP FAJTÁK:
A teljes tökéletesség nélkül, rövid vázlatos bemutatás a biotóp néhány fajtájáról.
Édesvízi élőhelyek:
A tengeri halaktól eltérően az édesvízi fajok nagyon változó körülmények között élnek.
Hegyi patakok:
Hideg és gyors folyásúak, oxigénben dúsak. A víz kevés ásványi anyagot vesz fel és lágy marad, de a mocsarak és lápok környékén a tőzeges talaj savas kémhatást alakít ki.
Trópusi patakok, folyók és mocsarak:
A Trópusi patakok világa.
A trópusi patakok vize gyors folyású és ez akadályozza sűrű növényzet kialakulását. Az itt élő halak többsége karcsú, mert így könnyebben ellenáll a víz sodrásának. Pataklakó biotóp akváriumi fajok a dániók, díszmárnák, razbórák, valamint a fenéklakó fajok közül pl a díszcsíkok, amelyeknek lapos a hasoldala, így a mederhez tapad és nem sodródik el.
A sűrű trópusi esőerdőkőn keresztülfolyó vizek általában lágyak és savasak, a hegyi patakoknál lassabban folynak, ezért oxigénben szegényebbek. Az akváriumi trópusi halak többsége, díszmárnák, pontylazacok, bölcsőszájú halak és razbórák, innen származik.
A Trópusi folyók világa:
A patakoktól eltérően a trópusi folyók lassú folyásúak, nem sodorják el a hordalékot, bennük a vízi növények megtelepedhetnek. Az itt előforduló akváriumi halak nagyobbak és magasabbak, mint pl. a baltahasú lazacok, melyek a felszín közelében élő gazdag növényzet rovarvilágára vadásznak. A folyóparti nádasban vitorláshalak és törpeszájú halak élnek. Mivel a meder táplálékban gazdag, fenéklakó fajok, pl +páncélosharcsa fajok is előfordulnak.
Időszakos trópusi folyók:
Sok tó és kis folyó időszakos - minden évben kiszáradnak és csak a monszunesők töltik fel őket. A körülmények változatosak lehetnek: a meder összetételétől függően a víz lágy és savas maradhat, vagy a párolgás folyamán fokozatosan keményebb lesz. Ezek a vízek általában nagyon lassan folynak vagy állnak, ezért kevés bennük az oxigén.
A Trópusi mocsarak világa:
A trópusi területeken az időszakos áradások alakítják ki a mocsárvidékeket. A hirtelen elöntött szárazföldi élőhelyek (növények, rovarok és kis emlősök) táplálékot adnak a halaknak, de megváltoztatják a vízminőséget is. A rothadó vegetáció gondot okozhat, amikor az áradás visszahúzódik, a vízmozgás megszűnik és ezál a víz oxigénhiányos lesz. A halak alkalmazkodtak ehhez, pl a gurámik és bizonyos harcsafélék, légköri levegővel tudnak lélegezni a víz felszínén, míg más fajok beássák magukat az iszapba, hogy elkerüljék a kiszáradást.
A Korallzátonyok világa:
A tengervíz lúgos, így a mészvázú állatokból kialakult korallzátony kémiai összetétele alig van hatással a körülötte levő vízre. Mivel a víz sekély, jól felmelegszik. Az üledéket a szűréssel táplálkozó gerinctelenek (viaszrózsák, csőférgek) kiszűrik, az állandó hullámzás is elsodorja, ezért a zátony körüli tenger szokatlanul tiszta és mélyre hatol benne a fény.
Így egyenes arányban van a vízben áthatoló fénysugár és a vizek tisztasága között, ezért olyan fontos a természetet védő és szerető embereknek azon törekvése, hogy a tengereink és a korall - szirtek mindig ilyen állapotban maradjanak fent.
A tenger három mélységi övezete látható a képen. A felszíni övezet / hullám-övezet/, a hullámoknak kitett parti rész. A közepes övezet, itt a halak és más élőlények többnyire a sziklahasadékokat lakják. Az alsó szint a mélytengeri övezet, ez az igazi óceán fenék. A különböző mélységi övezetek más-más életfeltételeket nyújtanak a halaknak.
Kis sziklahal
Betűs sügér
TENGERI TÁRSAS AKVÁRIUM
Napcsillag
HAWAII KORALLSZIRTEK , AKVÁRIUM.
Szemölcsös korall
Mivel a fény a korallszirtek mélyére is lehatol, így a közönséges bohóchal és a vörössávos pillangóhal, valamint a hasonlóan élénk színű fajok fajtársaik számára könnyen felismerhetők. Földrajzi helytől függően változik a sótartalom, pl a Karib - tenger és a Vörös - tenger sokkal sósabb, mint a nyílt óceán. A hőmérséklet a hatalmas víztömeg miatt alig változik.
Nem pont itt jönnének a következő élőhelyek, csak a weblap szerkesztésében kerültek ide:
Tavak:
A nagy tavakban, pl. kelet-Afrikában kevés a befolyó víz és a veszteség is csak a párolgásból származik. Emiatt a víz nagyon kemény és lúgos. Az oxigént jó szinten tartja a szél és a hullámzás. Az akváriumi halak közül sok bölcsőszájú halfaj élőhelye / biotóp-ja/ található itt.
Időszakos tavak:
Itt élnek ezekben a tavakban az ikrázó fogaspontyok, melyek a megtermékenyített petéket eltemetik, hogy a kiszáradást túléljék.
Brakkvízi élőhelyek:
A tengerhez közeledve a folyók az ár - apály zónába kerülnek. Itt a halaknak alkalmazkodniuk kell a víz növekvő sótartalmához. A gyors folyású, oxigén dús víz keményebb és lúgosabb lesz. Az ilyen viszonyok között élő fajok jól érzik magukat a sós vízben vagy kevés só hozzáadásával, édes vízben is a biotóp akváriumban. Akváriumi brakkvízi trópusi fajok a holdhal és néhány molli fajta.