BIOTÓP  FAJTÁK:

A  teljes  tökéletesség  nélkül,  rövid  vázlatos  bemutatás  a  biotóp  néhány  fajtájáról.

Édesvízi élőhelyek:

A tengeri halaktól eltérően az édesvízi fajok nagyon változó körülmények között élnek.

Hegyi patakok:

Hideg és gyors folyásúak, oxigénben dúsak. A víz kevés ásványi anyagot vesz fel és lágy marad, de a mocsarak és lápok környékén a tőzeges talaj savas kémhatást alakít ki. 

Trópusi patakok, folyók és mocsarak:

                                   A  Trópusi   patakok  világa.

 A  trópusi patakok vize gyors folyású és ez akadályozza sűrű növényzet kialakulását. Az itt élő halak többsége karcsú, mert így könnyebben ellenáll a víz sodrásának. Pataklakó biotóp akváriumi fajok a dániók, díszmárnák, razbórák, valamint a fenéklakó fajok közül pl  a díszcsíkok, amelyeknek lapos a hasoldala, így a mederhez tapad és nem sodródik el.

A sűrű trópusi esőerdőkőn keresztülfolyó vizek általában lágyak és savasak, a hegyi patakoknál lassabban folynak, ezért oxigénben szegényebbek. Az  akváriumi trópusi halak többsége, díszmárnák, pontylazacok, bölcsőszájú halak és razbórák, innen származik.

A  Trópusi  folyók  világa:

A patakoktól eltérően a trópusi folyók lassú folyásúak, nem sodorják el a hordalékot, bennük a vízi növények megtelepedhetnek.  Az itt előforduló akváriumi halak nagyobbak és magasabbak, mint pl. a baltahasú lazacok, melyek a felszín közelében élő gazdag növényzet rovarvilágára vadásznak. A folyóparti nádasban vitorláshalak  és törpeszájú halak élnek. Mivel a meder táplálékban gazdag, fenéklakó fajok, pl +páncélosharcsa fajok is előfordulnak.

Időszakos trópusi folyók:

Sok tó és kis folyó időszakos - minden évben kiszáradnak és csak a monszunesők töltik fel őket. A körülmények változatosak lehetnek: a meder összetételétől függően a víz lágy és savas maradhat, vagy a párolgás folyamán fokozatosan keményebb lesz. Ezek a vízek általában nagyon lassan folynak vagy állnak, ezért kevés bennük az oxigén.

                                                   A  Trópusi  mocsarak  világa:

A trópusi területeken az időszakos áradások alakítják ki a mocsárvidékeket. A hirtelen elöntött szárazföldi élőhelyek (növények, rovarok és kis emlősök)  táplálékot adnak a halaknak, de megváltoztatják a vízminőséget is. A rothadó vegetáció gondot okozhat, amikor az áradás visszahúzódik, a vízmozgás megszűnik és ezál a víz oxigénhiányos lesz. A halak alkalmazkodtak ehhez, pl a gurámik és bizonyos harcsafélék, légköri levegővel tudnak lélegezni a víz felszínén, míg más fajok beássák magukat az iszapba, hogy elkerüljék a kiszáradást.

                                                  A   Korallzátonyok   világa:

A tengervíz lúgos, így a mészvázú állatokból kialakult korallzátony kémiai összetétele alig van hatással a körülötte levő vízre. Mivel a víz sekély, jól felmelegszik. Az üledéket a szűréssel táplálkozó gerinctelenek (viaszrózsák, csőférgek) kiszűrik, az állandó hullámzás is elsodorja, ezért a zátony körüli tenger szokatlanul tiszta és mélyre hatol benne a fény.

Így egyenes arányban  van a vízben áthatoló fénysugár és a vizek tisztasága között,  ezért olyan fontos a természetet védő és szerető  embereknek azon törekvése, hogy a tengereink és  a korall - szirtek mindig ilyen állapotban maradjanak fent.

A tenger három mélységi övezete látható a képen. A felszíni övezet   / hullám-övezet/, a hullámoknak kitett parti rész. A  közepes övezet, itt a halak és más élőlények  többnyire a sziklahasadékokat lakják. Az alsó szint  a mélytengeri övezet, ez  az igazi óceán fenék. A különböző mélységi övezetek más-más  életfeltételeket  nyújtanak a halaknak.

Kis sziklahal

Betűs sügér

                                                                        TENGERI TÁRSAS AKVÁRIUM

Szemölcsös korall

Mivel a fény a korallszirtek mélyére is lehatol, így a közönséges bohóchal  és a vörössávos pillangóhal, valamint a hasonlóan élénk színű fajok fajtársaik számára könnyen felismerhetők. Földrajzi helytől függően változik a sótartalom, pl a Karib - tenger és a Vörös - tenger sokkal sósabb, mint a nyílt óceán. A hőmérséklet a hatalmas víztömeg miatt alig változik.

 Nem pont itt  jönnének a következő  élőhelyek,  csak  a  weblap szerkesztésében kerültek ide:

                                                                         Tavak:

A nagy tavakban, pl. kelet-Afrikában kevés a befolyó víz és  a veszteség is csak a párolgásból származik. Emiatt a víz nagyon kemény és lúgos. Az oxigént jó szinten tartja a szél és a hullámzás. Az akváriumi halak közül sok bölcsőszájú halfaj  élőhelye / biotóp-ja/  található itt.

Időszakos tavak:

Itt élnek ezekben a tavakban az ikrázó fogaspontyok, melyek a megtermékenyített petéket eltemetik, hogy a kiszáradást túléljék.

Brakkvízi  élőhelyek: